A rendelet célja a hulladékgazdálkodás szabályainak meghatározása és a környezetvédelmi biztosítás előírása a környezeti károk esetére.

A rendelet hatálya kiterjed a hulladéklerakót üzemeltetőkre, a hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdálkodó szervezetekre, koncessziós társaságokra és a hulladéktermelőkre.

Akinek tevékenységeiből hulladék képződik ide a biztosítás szempontjából beletartozik mindenki aki évi 2000kg-nál több hulladékot termel egy év alatt, vagy 200kg-nál több veszélyes hulladékot, vagy 5000kg-nál több építési törmeléket, és azt a kormányhivatalnak az OKIR felületén lejelenti.

A Kormányhivatal Hulladékgazdálkodási hatósága. A hatóságok listájáért kattints ide: 

https://környezetvédelem.hu/hulladekgazdalkodasi-hatosagok

Nem, mert nem felel meg a jogszabályban előírt környezetvédelmi biztosításnak mely 2024.01.01-től hatályos. Azok a cégek, akik rendelkeznek már felelősségbiztosítással, azon belül Környezetszennyezési felelősségbiztosítással, az nem felel meg ennek a jogszabályi kötelezettségnek, mert az a környezetveszélyeztető tevékenységével összefüggő személyi és dologi károk megtérítésére, illetve azzal közvetlenül összefüggő sérelemdíj megtérítésére nyújt fedezetet.

Jelen környezetvédelmi biztosítás a biztosított gazdálkodó szervezet biztosítási ajánlaton feltüntetett tevékenységével okozott előre nem látható, véletlen, váratlan, a normális üzemi folyamattól eltérő eseményekre visszavezethető környezeti károk felszámolásának finanszírozására szolgál.

Biztosított az a biztosítási szerződésben név szerint feltüntetett gazdálkodó szervezet, melynek tevékenységeiből hulladék képződik (hulladéktermelő), és mely hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végez.

A környezetvédelmi biztosítás célja az, hogy fedezze azokat a költségeket, amelyek előre nem látható környezeti károk felszámolásával kapcsolatban merülnek fel a tevékenység során.

Biztosítási esemény olyan fizetési kötelezettség, amely a biztosítottat - a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozatában foglalt kötelezés szerint, környezeti elemekben okozott kár miatt - közigazgatási jogi felelősség alapján terheli, és amelynek teljesítése alól a biztosítottat a biztosító, biztosítási díj fizetése ellenében mentesíti.

Kockázatviselés tárgya a biztosító mentesíti a biztosítottat a biztosított tevékenység folytatásával okozott környezetkárosodás bekövetkezése esetén, olyan helyreállítási (intézkedési) költségek viselése alól, amelyért a biztosított a környezet védelmének általános szabályairól szóló jogszabály szerint - a hulladékgazdálkodási hatóság jogerős határozata alapján - közigazgatási jogi felelősséggel tartozik.

A biztosítási védelem a védett fajokban, természetes élőhelyekben, felszíni vizekben, talajban, a talaj termőképességében, szerkezetében, víz- és levegőháztartásában, valamint élővilágában bekövetkezett környezetkárosodások esetén fedezi a helyreállítási költségeket.

A környezetvédelmi biztosításra kötelezett szervezetnek azonnal tájékoztatnia kell a hulladékgazdálkodási hatóságot a káresemény bekövetkeztéről.

A környezetvédelmi biztosítást úgy kell megkötni, hogy a kockázatviselés a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdésének időpontjára megkezdődjön ami hulladékgazdálkodók esetében az engedély kiadásának időpontja, hulladéktermelő tásasáságoknál 2024.01.01.

Kizárások a kockázatviselés köréből olyan eseteket jelentenek, mint például a környezetkárosodás, ha harmadik személy folytatta, vagy olyan esetek, amelyek a jogszabályok, szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza. További részletekért kérjük, olvassa el a teljes biztosítási feltételeket..

A környezetvédelmi biztosítás felhasználása esetén a környezetvédelmi biztosításra kötelezett szervezetnek tájékoztatnia kell a hatóságot a kárelhárítás módjáról és a felhasznált környezetvédelmi biztosítás mértékéről.

A környezetvédelmi biztosítási kötelezettség megszűnik, ha a hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység megszüntetésre kerül, vagy ha a szervezet igazolja a jogutódja környezetvédelmi biztosításának meglétét.

A környezetvédelmi biztosítást a tevékenység vagy üzemeltetés megkezdése előtt kell megkötni, hogy a kockázatviselés időben megkezdődhessen.

A koncessziós társaságnak az éves aggregált limittel rendelkező környezetvédelmi biztosítást kell kötnie a tevékenység végzésére.

A biztosítás a biztosítási összeg erejéig megtéríti az elsődleges és kiegészítő helyreállítási intézkedések költségeit, valamint a kompenzációs helyreállítási költségeket. Emellett a biztosító fedezi a környezetkárosodás tényének, mértékének megállapítására, megszüntetésének módjára felkért szakértő költségeit és a biztosított ellen indított bírósági, hatósági eljárás költségeit, amennyiben a biztosított a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merült fel.

A kockázatviselés területi hatálya Magyarország területére korlátozódik, és az üzemzavar miatt bekövetkezett környezetkárosodásokra terjed ki. Amennyiben a biztosított több telephelyen végez tevékenységet, a biztosítás fedezetet nyújt minden magyarországi telephelyen bekövetkezett környezetkárosodásra. Időbeli hatálya a biztosítási szerződés hatálya alatt történt üzemzavar miatt, legkésőbb a szerződés megszűnését követő 1 évig terjed ki.

A biztosítás nem fedezi például a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit, valamint olyan esztétikai károkat, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását. További részletekért kérjük, olvassa el a teljes biztosítási feltételeket.

Az ÁFF IX. fejezetében felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás:

a) A környezetkárosodást, amennyiben a környezetkárosító tevékenységet harmadik személy folytatta, és a biztosított, mint a környezetkárosító magatartással érintett ingatlan tulajdonosa, birtokosa tartozik felelősséggel.

b) A tevékenység, illetve a létesítmény elhagyásához kötődő környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket, kivéve, ha üzemzavarra visszavezethető környezetkárosodások mentesítési költségei.

c) Azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység és létesítmény "normális" üzemi folyamatának elkerülhetetlen, szükségszerű velejárói.

d) Kötelező érvényű előírásban szereplő határértékeket meg nem haladó környezetkárosodásokat, valamint a biztosított számára hatóságilag engedélyezett kibocsátásokat, környezetkárosodásokat.

e) Ha a biztosított által folytatott tevékenység, létesítmény üzemeltetése során használt termék vagy technológia a környezetkárosodás időpontjában a tudomány és technika állása szerint nem minősült nagy valószínűséggel környezeti kárt okozónak.

f) Azokat a környezetkárosodásokat, melyek a biztosított tevékenység folytatására vagy létesítmény üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok, egyéb szakmai szabályok és engedélyek szándékos megszegésére vezethetők vissza.

g) Azokat a környezetkárosodásokat, melyek azbesztre, ólomra, azbeszt vagy ólom tartalmú anyagokra és termékekre, géntechnológiai munkákra, géntechnológiailag módosított szervezetekre vagy termékekre vezethetők vissza.

h) Hulladéklerakók, katonai létesítmények, föld alatti tárolók és vezetékek tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, valamint hulladék engedély nélküli vagy egyébként jogszerűtlen tárolásával kapcsolatos környezetkárosodásokat.

i) Gépjárművek, vízi és légi járművek, vasúti járművek üzemeltetésével összefüggésben felmerülő, környezetkárosodásokat.

j) Tengeri létesítmények (platformok), valamint nukleáris létesítmények tervezésével, létesítésével, üzemeltetésével okozott, hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló sugárzásból eredő vagy elektromágneses mező által okozott környezetkárosodásokat.

k) Földgáz- és kőolajkutatással, és kitermeléssel kapcsolatos környezetkárosodásokat.

l) A felszín alatti vizekben keletkezett károkat, valamint a felszín alatti vizek folyásának, a vízrétegek megváltoztatásával összefüggésben keletkezett károkat.

m) A biztosított által birtokolt, tartott vagy értékesített állatok betegségeivel összefüggésben álló környezetkárosodásokat.

n) A környezeti elemekben bekövetkezett olyan esztétikai károkat, melyek nem eredményezik a környezeti elem által nyújtott szolgáltatás mérhető, jelentős romlását.

o) Bányászati tevékenységgel összefüggésben bekövetkezett környezetkárosodásokat.

p) A biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját és költségeit.

Felek kölcsönösen megállapodnak, hogy a biztosítási szerződést határozatlan időtartamra kötik, de kölcsönös szándékuk annak legalább 3 évig történő fenntartása. A legalább 3 évi fenntartás szándékával kötött és ennek megfelelően folyamatosan fenn is tartott szerződésekre a biztosító tartamengedményt nyújt. A feleket a 3 éves fenntartási szándékkal kötött szerződés tekintetében is megilleti

a szerződés évfordulóra történő felmondásának joga, a Ptk. 6:466. § alapján, 30 nap felmondási idő megtartásával. Amennyiben a

szerződés a 3 éves tartam lejárta előtt a szerződő kezdeményezésére, vagy díjnemfizetés miatt megszűnik, a szerződő a biztosító által

megelőlegezett tartamengedményt elveszíti. Ebben az esetben a szerződő a szerződés megszűnésével egyidejűleg köteles a tarifális díj és a tartamengedményre figyelemmel megállapított kedvezményes díj különbözetét a biztosítónak megfizetni.

A megkötött biztosítási szerződés vonatkozásában a felelősségbiztosítási feltételek rendelkezéseibenfoglalt kiegészítésekkel kell megfelelően alkalmazni.

1. Jelen külön feltétel alapján megtéríti a biztosító a tisztán vagyoni károkat.

2. Jelen külön feltétel alapján a felelősségbiztosítási feltételekben felsorolt eseteken kívül nem fedezi a biztosítás:

a) az elmaradt vagyoni előnyt;

b) az összeférhetetlenségre vonatkozó előírások megszegésével okozott kárt;

c) értékpapír, értéktárgy, számlák, bizonylatok eltűnésével, elvesztésével, ellopásával összefüggésben keletkezett károkat;

d) költségkeretek és hitelek túllépéséből adódó károkat;

e) jogszabály vagy szerződés alapján a biztosítottra vagy a károsultra kötelező határidő elmulasztásából eredő károkat. Mulasztásnak minősül a nem teljesítés, illetve a késedelmes teljesítés;

f) a szabadalmi, védjegy és szerzői jogok megsértéséből eredő károkat;

g) üzleti- vagy magántitok megsértéséből eredő károkat. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény,

információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása

a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné;

h) amennyiben a biztosított úgy okoz kárt, hogy a biztosított tevékenység folytatására a hatályos jogszabályok szerint nem jogosult

(pl. a tevékenységét engedélyező hatóság állásából felfüggeszti, igazolványát visszavonja, nyilvántartásból törli stb.);

i) ingatlanok, egyéb vagyontárgyak, vagyoni értékű jogok értékének téves meghatározására visszavezethető kártérítési igényeket;

j) tisztességtelen piaci magatartással, fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal, áruk és szolgáltatások

megtévesztő reklámozásával, áruhoz vagy szolgáltatáshoz kapcsolódó tájékoztatás hiányosságaival okozott károkat;

k) a biztosítottnak megfizetett díjakra (pl. megbízási, vállalkozási díj) és költségek visszatérítésére vonatkozó igényeket.

3. Jelen külön feltétel alapján tisztán vagyoni károk azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás

vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít minden birtokba vehető testi tárgy, így a pénz és az értékpapír is.

Jelen záradékra vonatkozó biztosítási összeg: 2 000 000 Ft/kár és 2 000 000 Ft/év.

Amennyiben 2024. január 01 után kerül aláírásra a biztosítási ajánlat, abban az esetben visszamenőlegesen is él a biztosítási fedezet a szerződésben meghatározott feltételek szerint.

Amennyiben 2024. január 01 után kerül aláírásra a biztosítási ajánlat, abban az esetben visszamenőlegesen is él a biztosítási fedezet a szerződésben meghatározott feltételek szerint.

A biztosítási díjat

• csoportos beszedési megbízással (inkasszóval),

• átutalási megbízással,

• bankkártyával fizetheti.

A fizetési ütem negyedéves, féléves vagy éves lehet.

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ilyen hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában kezdődik és a szerződés megszűnéséig tart..

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét. 

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap "0" órája.

A szerződő a határozatlan időre létrejött biztosítást a biztosítási időszak végére, indokolás nélkül, írásban, 30 nap felmondási idő megtartásával

felmondhatja.

A biztosítás megszűnhet:

• a felek közös megegyezésével,

• ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár,

• a biztosítási érdek megszűnésével,

• a díjfizetési kötelezettség elmulasztásával,

• a biztosító indokolás nélküli, írásbeli, a biztosítási időszak végére történő, 30 nap felmondási idő megtartásával közölt felmondásával,

• kockázatnövekedés esetén a biztosító 30 nap felmondási idő megtartásával közölt írásbeli felmondásával,

• kockázatnövekedés esetén a biztosító módosító javaslatának elutasítása esetén, vagy a módosító javaslat kézhezvételét követő 30.

napon, ha a javaslatra a szerződő 15 napon belül nem válaszol,

• ha a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől és a biztosító

módosításra tett javaslatát a szerződő elutasítja, vagy arra 15 napon belül nem válaszol és a biztosító a szerződést 30 napra írásban

felmondja, valamint

• a biztosítási szerződésben meghatározott további esetekben.

Igen! Kiterjed a biztosítási védelem azon biztosítottat terhelő fizetési kötelezettségekre, melyek a biztosított vagy alvállalkozója, megbízottja által a biztosított tevékenység folytatása, szolgáltatás teljesítése érdekében jogosan igénybevett bármely közreműködő személy (alvállalkozó, megbízott) tevékenységéből erednek.

Fontos tudni, hogy a korábban piacon elérhető felelősségbiztosítások egy része nem felel meg a rendelet előírásainak (jellemzően a 10 millió forintos limitösszeg nem áll rendelkezésre önállóan), ezért azoknak a vállalkozásoknak is új szerződést kell kötniük, amik korábban már rendelkeztek ilyen jellegű biztosítással,  illetve a jogszabályoknak valószínű, hogy csak úgy tudnak megfelelni, ha hulladéktermelésre mint tevékenységre kötnek külön, önállóan 10millió forint biztosítási összeget tartalmazó felelősségbiztosítást.